Prepperkedjünk???!!!

Nem azért kötünk lakásbiztosítás, mert szeretnénk, hogy leégjen az otthonunk. Nem azért viselünk önvédelmi fegyvert, mert azt szeretnénk, hogy megtámadjanak. Azért tesszük ezeket a dolgokat, hogy ha bekövetkezik egy élethelyzet, akkor legyen esélyünk túlélni azt. Ezért fontos egyéni felkészülés egy a kritikus infrastruktúrát ért terroristatámadásra vagy egy környezeti katasztrófa túlélésére.

Mi a kritikus infrastruktúra?

A 234/2011. (XI. 10.) kormányrendelet 1. § 25. pontja a következő definíciót adja:

Kritikus infrastruktúra: Magyarországon található azon eszközök, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése, e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna.

Kritikus infrastruktúra konyhanyelven tehát minden olyan szolgáltatás, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a polgári lakosság a megszokott életvitelét folytassa. A legfontosabb ilyen létesítmények a közműhálózat, a víz és szennyvíz hálózat, az elektromos és gáz ellátást biztosító hálózatok. De természetesen ide sorolhatók a kommunikációshálózatok (pl.: rádió, TV, internet és telekommunikációs) is, valamit a lakosságot kiszolgáló állami intézmények is (pl.: mentőszolgálat, tűzoltóság, rendőrség, kórházak, stb).

Ha jobban megnézzük ezek közül a szolgáltatások közül a leggyakrabban a közművek ideiglenes hiányával találkozhatunk, különböző műszaki meghibásodások vagy természeti csapások hatása miatt. Általánosságban elmondható, hogy már ezek az időszakos kiesések is komoly gazdasági károkat és akár szociális gondokat is okozhatnaka háztartások nagy részében. A termelő vagy kereskedelmi vállalatokról leállásáról nem is beszélve.

Országos szinten az ilyen esetekre való felkészülést a katasztrófa védelem úgynevezett védelmi bizottsága kezeli, ennek a legkisebb egysége a helyi védelmi bizottság. Ezek viszont az esetek nagy részében olyan önkormányzati alkalmazottakból áll akik, bár kapnak, felkészítést az egy valós szituációban mit sem érne, hiszen a rendszeres oktatás nagy hányadát leginkább a különböző vonatkozó jogszabályok és az azok által nyújtott lehetőségek ismerete teszi ki. Nem szükséges helyi szintű vészhelyzeti terveket kidolgozniuk különböző lehetőségekre, holott pontosan erre lenne szükség mivel a katasztrófa védelem illetve a polgári védelem a megyei szintű raktárainak nagy részét költséghatékonyságra hivatkozva felszámolta. Emiatt a szükséges eszközök célba juttatási ideje jócskán megnőne, emiatt helyben kell improvizálni.

Hiába vethető be katasztrófa helyzetben akár a katonaság is, a gyors légi szállító képesség hiánya miatt a szükséges eszközöknek csak egy része lenne egyszerre a célterületre juttatható. A veszélyhelyzet elhárításhoz szükséges személyi állomány mozgatása, sőt már maga a megteremtése is nagyon nagy kihívás lenne a jelenlegi háttérrel. Ehhez hasonló a helyzet a közrend fenntartásával kapcsolatban is. A migrációs hullám miatt felállított a déli határszakaszon lévő kerítés a folyamatos toborzás ellenére is leterheli, illetve felmorzsolja a rendőrségállományát. Ezen túl a honvédségre is nagyon komoly nyomás helyeződik az itt való helytállással kapcsolatban. Ahhoz, hogy a problémát meg tudjuk érteni, képzeljük el azt, hogy egyes rendőrőrsökön voltak olyan alkalmak, amikor már nem volt kiküldhető járőr. És mindez egy átlagosnak mondható hétköznapi időszakban…

Idehaza nagyon sokan felkapták a fejüket azon, amikor a német polgári védelem arra szólította fel a lakosságot, hogy 10 napra való élelmiszer tartalékot halmozzanak fel egy esetlegesen bekövetkezett nagyméretű áramszünetre hivatkozva. Nem árt tudni, hogy Magyarországon egyébként 2 ével ezelőtt egy huszárvágással megszüntették a központi élelmiszer tartalékot, mégpedig a következő indoklással:

„a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében Magyarországon nem indokolt gazdaságbiztonsági készletek fenntartása.”

Bármennyire is hihetetlen egy nem is olyan régi hazai tanulmány már úgy számolja, hogy a helyi védelmi bizottságoknak az adott településen lévő üzletek polcait kell raktárnak tekinteniük. Amit a bepánikolt lakosság egyébként fegyveres őrzés nélkül maximum fél óra alatt egyébként elhordana, fegyveres őrzés esetén ez csak azért tartana tovább, mert a kritikus tömeg összegyűléséig a fegyveres őrök ideális esetben fel tudnák tartani a lakosságot. Persze csak akkor, ha rendelkeznek elég stabil elkötelezettséggel és például nem rohannak haza a saját családjukhoz fejvesztve, hiszen valószínűleg nekik sincs tartalékuk.

A fentiekből következik, hogy egy esetleges kifejezetten a fent említett kiszolgáló létesítményeket, vagy az ahhoz kapcsolódó hálózati csomópontokat ért támadások után a helyreállítás nem csak hosszadalmas feladat lenne, de a helyi szinten való kezelésre a jelenlegi rendszer egyáltalán nem lenne képes. A karhatalmi erők erőforrásainak jelentős részét egyébként is lekötik, így a közrend fenntartása szinte lehetetlen lenne. Ezek összessége miatt szükséges az egyének, illetve családok, vagy akár lakóközösségek felkészülése egy esetleges a kritikus infrastruktúrát is érintő terrortámadás vagy természeti katasztrófa túlélésére.