Honvédelmi Intézkedési Terv – Valóban szükséges? IGEN!

Csendes bombaként robbant a mainstream médiában a hír, hogy a kormány úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Tervben kéri az iskolákat, óvodákat, hogy létrehozzanak egy vészhelyzeti tervet. A már-már szokásos pánikkeltésen túl egyesek a tanárok militarizálását is felvetették, ami szintén nem felel meg a valóságnak. Lássuk mi az igazság!

Mi a törvényi háttér?

A 49/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet az emberi erőforrások miniszterének feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1600049.emm) 3.§, 4.§ és az 5.§ a foglalkozik a honvédelmi intézkedési tervvel. Egyáltalán nem szeretném a törvényi hátteret boncolgatni, ezért a továbbiakban a minta tervvel fogunk foglalkozni.

Valójában is szükség van egy ilyen tervre?

Egyértelmű hogy igen. Ez nem az intézményeknél kötelező tűzvédelmi menekülési tervhez hasonló dokumentum, hanem arra ösztönzi az intézményeket, hogy készítsenek tervet arra az esetre is, ha egyéb váratlan esemény következik be. Ez pedig nem csak közvetlen esemény lehet, hanem közvetett is. Ilyen egy nagy havazás, amikor a tanulók közül többen az intézményben rekedhetnek (vagy más környezeti katasztrófa), vagy egy az intézmény közelében történt ipari katasztrófa, amikor a katasztrófavédelem elzárkózást rendel el. Ha jobban belegondolunk egy ilyen terv, nem csak akkor tud jól jönni, ha az országunk támadás alatt áll. Még hosszasan lehetne sorolni az esetlegesen bekövetkezhető incidenseket, de nem ez a célom.

Jó e, a minta dokumentum?

Igen is és nem is. Egyrészt túlságosan általánosít ezzel pedig sok fejtörést fog okozni egyes létesítményvezetők számra. Másrészt bizonyos esetekben, nem ad kiindulási pontot. Ilyen, amikor rákérdez az egyéni védőeszközök szükségességére. (Csak, hogy mindenki képben legyen, az egyéni védőeszköz fogalma: Amely egy személy által viselhető, illetve hordható, és amely ezt a személyt egy vagy több olyan veszélytől óvja meg, amely a személy egészségét, vagy biztonságát veszélyezteti.) Hogy tudná eldönteni egy intézményvezető, hogy milyen egyéni védőeszközökre van szüksége és mekkora mennyiségben? Sehogy, hiszen nem ismeri a bekövetkező esemény mivoltát.

Ha még nem olvasta a minta dokumentumot itt találja: https://dari.oktatas.hu/files/minta_utmutato_honvedelmi_intezkedesi_terv_elkeszitesehez.pdf

Példa egy amerikai iskola biztonsági térképére.

Mire fókuszáljon az, aki ezt a tervet rendesen szeretné elkészíteni?

Mint mindig most is a legfontosabb az emberi élet biztonsága, a tanulók és a tanárok (valamint a kisegítő személyzet) védelme. Mérje fel a lehetőségeit és a dokumentumban adott támpontok alapján először készítse el a saját intézményének megfelelő változatot, majd pedig üljön le az intézményt legjobban ismerő személlyel (ez általában a gondnok) és mérje fel azt, hogy mely termeket a legésszerűbb kijelölnie a minta dokumentumban felvázolt célokra. Gondoljon arra is, hogy az intézmény esetleg krízis központként is üzemelhet, nyugodtan jelöljön ki előre olyan üres termet ahol tábori korház, elkülönítő gond nélkül létesíthető még akkor is, ha az intézményben még mindig vannak gyerekek.

Meghagyás

A mainstream média egyetlen általam látott cikkében sem került szóba a Meghagyás. De mi is az a Meghagyás? A 8/1994. (V. 20.) HM rendelet a meghagyással kapcsolatos követelményekről (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99400008.hm) a következőt mondja:

  1. § A Honvédelmi Minisztérium, valamint a katonai szervezetek állományában köztisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszonyban álló tartalékos hadköteleseket a munkakörük, beosztásuk (a továbbiakban együtt: beosztás) betöltéséhez fűződő fontos közérdekből beosztásukban kell meghagyni (meghagyás), ha a beosztásuk a mozgósításkor nem szűnik meg.

Tehát azon személyek, akik a HIT Meghagyási névjegyzékében nevesítésre kerülnek, NEM behívhatóak, amíg a beosztásuk nem szűnik meg. Ebből adódóan NEM a tanárok fogják fegyveresen őrizni az iskolát…

Juhász Ákos