Spyderco Native III – 1. rész

Létezik olyan, hogy az ember meglát egy fotót az Interneten, és azt mondja: “ez a kés mindenképpen kell nekem!”? Bizony előfordulhat, a Spyderco cég Native III nevű kése jó példa erre.

Mi lehetett ennek az oka? A kis kés pontosan úgy nézett ki, ahogy az ideális munkakést elképzeltem. Nem ez az első egykezesem, de eddig mindig kompromisszumot kellett kötnöm, ha mindennapi feladatokra és terepen történő használatra egyaránt alkalmas kést szerettem volna.

Nem először írom le: ha valaki (zseb)kést akar vásárolni, előtte mindenképpen fogja kézbe, próbálja ki, milyen a fogása, mennyire áll kézre. Az összes többi szempont (pengeanyag, ár, stb.) csak ezután jöhet – sok csalódástól kímélhetjük meg magunkat. Nos, a Native III már képről is nagyon eltalált konstrukciónak tűnt – és az eltelt évek alatt sem kellett csalódnom benne.

Generációk

A Spyderco cég jó hírnévnek örvend világszerte, köszönhetően többek között az általuk elterjesztett fogazott pengeformának (“spyderedge”), melyet számos gyártó utánoz a mai napig – több-kevesebb sikerrel.

Ráadásul a késeik rendkívül jó ergonómiai tulajdonságokkal rendelkeznek, emellett a termékeiket reálisan árazzák. A cég híresebb kései (Police, Military, Manix, Delica és Endura) mellett meg kell említeni a kedvező árfekvésű, bár kevésbé ismert Native sorozat tagjai is. (Az elnevezés valószínűleg onnan származik, hogy a penge alakja az indián őslakosok által használt kések pengeformájára emlékeztet.)

A Native sorozat három különböző egykezes kést takar. A Native I pengéje CPM-S30V (porkohászati) acélból készült, markolata FRN (nagy szilárdságú műanyag). A Native II pengéje AUS10 (kb. a 440C acél japán megfelelője), markolata azonban rozsdaálló acélból készült.

A sorozat legújabb tagja a Japánban gyártott (erről később) Native III, melynek pengéje a jó hírnévnek örvendő rozsdaálló VG-10 acélból készült, FRN markolattal. (Ez egyben a sorozat legolcsóbb tagja is.)

A Spyderco kétfajta élkivitellel gyártja őket (sima/részben fogazott), így a tervezett felhasználásnak megfelelően tudunk választani a pengeanyagok és az éltípus között.

Ez a cikk a  sima pengés Native III modellről készült.

1, Első benyomások:

A Native III a Spyderco talán legjobb ár/érték arányú modellje – és egyben a sorozat legjobban sikerült darabja is szerintem. Ami egyből feltűnik, hogy szinte nincs is tömege (alig 80 gramm) így kissb duci markolata ellenére is kényelmesen hordható egész nap, akár egy farzsebben is.

A kés jól kézre áll, a zár jól hallható kattanással ugrik a helyére, rendkívül stabilan zár.

A Native III-on azonnal látszik az átgondolt tervezés. Nem annyira önvédelmi, inkább mindennapi használatra szánt munkakésnek tűnik (a cég is EDC és munkakésként jellemzi), bár a Spyderco tervezési filozófiájában a kettő nem igazán különül el. Nos, ennyi bevezető után lássuk a lényeget:

2, A penge

Anyaga a világszerte elismert, VG-10-es típusjelzésű rozsdaálló japán “szuperacél”. (Összetétele 1% szén, ~15% króm, ~1,4% kobalt, 0,5% mangán, ~1% molibdén, 0,03% foszfor, 0,6% szilícium és ~0,2% vanádium. A gyártó Takefu cég mérnökei nem spóroltak az ötvözőkkel, az biztos…)

A pengeanyagot a jó éltartás érdekében 59-60 HRC-re edzik.

Az acél nagyon jól ellenáll a korróziónak, keménysége mellett kiváló az éltartása, mégis meglepően könnyen élezhető – kiválóan dolgozhatunk rajta például fenőacéllal.

A Spyderco előszeretettel alkalmazza ezt az acélt (a vásárlók legnagyobb megelégedésére), az utóbbi időkben szinte az összes középkategóriás modelljük pengéje ebből az anyagból készült.

E kiváló acél elterjedését leginkább az akadályozza, hogy egyetlen japán cég állítja elő (Seki City-ben) és nem exportálja külföldre. Így ha valaki VG-10-ből akar kést gyártatni, annak bizony ott kell legyártatnia azt. (Többek között a Fallkniven és az Al-Mar kései is ott készülnek.)

A Native III pengéjének felülete ún. “Bright satin finish” kivitelű (magyarul magas fényű). Előnye, hogy a kés felületén a használat során nem tapad meg könnyen a kosz és nedvesség, esztétikus, viszont a használat során keletkező apró karcok elég feltűnően látszanak.

Gyárilag kiváló éllel rendelkezett, nem igényelt semmilyen korrekciót. (A dobozából kivéve  borotválta az alkaromról a szőrt, ami határozottan jó benyomást tesz az emberre.)

A penge ún. spear point kivitelű (lhegyű). Egy hamis él fut fel a kés hátán a penge hegyétől a “nyitólyukig”, ezzel alaposan megnövelték a penge amúgy is kiváló behatoló képességét.

(A szilárdság így ugyan valamelyest csökkent, de ezt a kiváló acél bőségesen kompenzálja.)

A pengeháton a markolat tövében rovátkolt felületet alakítottak ki, itt megtámaszkodhat a hüvelykujj faragáskor. A pengetőnél a jobb kontroll érdekében egy negyed körívet alakítottak ki, mely a markolattal együtt egy kontúros mutatóujj-támaszt ad ki. Ez rendkívüli mértékben segít faragási munkáknál, nagyon jó ötlet volt a tervezőktől véleményem szerint! A megoldást azóta több más modellen is sikerrel alkalmazták.

Az él egy határozott ívvel fut fel az élkezdettől a hegyig. (A markolatvédő kialakítása miatt a vágóél hossza rövidebb a pengehossznál.) Ezzel a megoldással kiválóan alkalmas a kis kés a húzó jellegű vágási feladatokra!

A hegy a penge tengelyétől kissé lefelé helyezkedik el, ez javítja a szúrási képességet. Mondhatjuk rá nyugodtan, hogy harci hegy, de nem is olyan érzékeny.

Mivel a penge a hegy előtt 20 mm-re kezd el folyamatosan vékonyodni (3-ról 0,6 mm-re), törékenynek tűnhet – de az alkalmazott acélnak köszönhetően szerencsére nem az.

A levezető él enyhén homorúra lett köszörülve (12 mm hosszan), a penge szemből deltoid keresztmetszetű. Ezt a megoldást gyakran alkalmazzák vadászkéseken, segíti az él kezdeti behatolását az anyagba.

A vágóél kezdeténél a penge alig 0,8 mm vastag, az alkalmazott ~30 fokos vágóél nagyon jó vágó/metsző képességet ad. A szilárdság ráasásul megfelelő maradt – munkakésnek ez az ideális kialakítás.

A Native III pengéjén nem találhatunk semmilyen nyitószemölcsöt. A Spyderco zseniális ötlettel állt elő helyette (amit azonnal szabadalmaztatott is): egy 12 mm átmérőjű furatot helyeztek el a pengében! Ezzel a megoldással mindkét kézzel könnyedén nyitható a penge, mégsem akad el zsebből elővéve a ruházatban.

Attól nem nagyon kell aggódni, hogy a penge a használat során egykönnyen eltörik, hisz a Native III pengéje még szélesebb is az elődmodellekénél (30 mm az él kezdeténél)…

A penge egy ~2,5 mm átmérőjű tengelyen fordul el, amit oldhatatlan kötéssel (gyakorlatilag szegecsként) rögzítettek a markolathoz. Bár semmilyen persely nincs a penge és a markolat között, ennek ellenére sem kotyogást, sem nehézkes nyitást nem tapasztaltam. (Munkakés esetén a villámgyors nyitás nem is alapfeltétel.)

3, A markolat

Nos, a késhez illik a markolat kialakítása is: a Native III markolat-anyaga FRN (üvegszál erősítésű nylon), ún. “kétirányú” kiemelkedő bordázattal. Ez egy olcsón gyártható, jó minőségű, kemény, mégis rugalmas kompozit műanyag. Hatalmas terhelést is kibír károsodás nélkül.

Előnye, hogy kiválóan ellenáll a káros környezeti hatásoknak, emellett hidegben nem fagy rá az ember keze.

Bár a 4,5 mm vastag FRN oldalpanelek alatt (sajnos) nincs fémmerevítés, mégis rendkívül masszív a markolat egésze. Gyakorlatilag egy anyagából van kialakítva, melynek végében található egy nagyméretű “csavar” – ez tartja helyén az övcsat szerepét betöltő drótklipet. Ennek közepe üreges (~3,5 mm átmérőjű), így egy esetleges csuklószíj is felszerelhető a kis késre.

A markolat kialakítása elsőre kissé furcsának tűnhet, de nagyon hamar meg lehet szokni. A “nyitófuratnak” egy nagyméretű fészek van kialakítva, ez nagyon megkönnyíti a gyors nyitást.

A fészek egyben az elsődleges ujjvédő szerepét is betölti. Szokatlanul széles, kesztyűben dolgozva jöhetünk rá igazán a kialakítás hasznosságára. (Ergonómiából jelest adnék a tervezőknek, szinte mindenre gondoltak.)

A markolat íves profilú, gyakorlatilag egyetlen egyenes vonal sincs a felületén. Rendkívül stabilan ül az ember kezében, ráadásul az érdesített felület bármilyen körülmények közt megfelelő tapadást nyújt a kéznek.

4, A zár

A kés egészéhez illő a zármegoldás is. A Spyderco legtöbb alapmodelljéhez hasonlóan ez is ún. hétsó zár megoldású (“lockback”, de emlegetik még front lock-ként is). Gyakorlatilag egy széles fémlap rugó segítségével rögzíti hátulról a pengét, innen a név.

Nagy előnye a keresztzárakhoz képet, hogy a “zártömb” a penge teljes szélességében felfekszik – a nagyobb felület miatt jóval masszívabb rögzítést tesz lehetővé.

Hiába próbálkoztam, sehogy sem sikerült “véletlenül” becsukni. 😉 A rozsdaálló acél zártömb határozott kattanással kerül a helyére nyitásnál, nem áll meg “félállásban”.

A munka közbeni véletlen zárnyitás ellen kialakítottak a záróelem nyitórészén egy íves bemélyedést (“David Boye dent”) is. Munkakésnél is fő a biztonság!

Ennek a zármegoldásnak sajnos van egy (sokak számára bosszantó) pontatlansága: ha a pengében kialakított fészek és a záróelem nem illeszkedik egymásba tökéletesen, a penge hegye erősebb vágás közben akár egy mm-t is feljebb emelkedhet, ami kissé zavaró.

Hibalehetőség csak a rugótörésből és a záróelem forgástengelyének töréséből adódhat – de ez rendeltetésszerű használat közben szinte elképzelhetetlen, nagy túlterhelés kellene hozzá.

A cikk folytatása, és a Native III-mal végzett tesztek leírása a következő számban lesz olvasható.

Tóth Péter aka Golbat

Megjelent a Kaliber 2007 Június (110.) számában.